Az �kfark� amandina mutat�s d�szmad�r
 

Az �kfark� amandina (Poephila acuticauda) nev�t a megny�lt �k alakban �sszefekv� farktollair�l kapta. Annak ellen�re, hogy ausztr�liai haz�j�t�l bizony el�g messzire vet�d�tt, m�gsem tartozik a k�nyes szobamadarak k�z�. 1880-ban ker�lt Eur�p�ba.

 

Az �kfark� amandina (Poephila acuticauda) nev�t a megny�lt �k alakban �sszefekv� farktollair�l kapta

A h�m �s a toj� sz�nezete alig t�r el egym�st�l, ez�rt a nemek megk�l�nb�ztet�se csak a h�mek �neke alapj�n lehets�ges (amit ink�bb brekeg�snek nevezhetn�nk).

 

 

K�t alfaja fordul el�: az egyik a Poephilia acuticauda hecki, a piros cs�r�, a m�sik, a Poephila acuticauda acuticauda, a s�rga cs�r� alfaj. (Megfelel� szak�rtelem hi�ny�ban esetenk�nt keresztezik egym�ssal a k�t alfajt, �gy a narancss�rga cs�r� egyedek sem mennek ritkas�gsz�mba.) A fej �s nyak sz�rk�sk�k sz�n�. A barna szemekt�l feketes�v fut a cs�rig, a fekete torokfolt �s a farktollak igaz�n impoz�ns megjelen�st k�lcs�n�znek a mad�rnak. Tov�bbi kontrasztot jelent a farkcs�kt�l az oldalra lefel� fut� kereszts�v, mely szint�n fekete sz�n�. A h�t barna. Az als� farkfed�k �s a klo�ka feh�rek. A mell �s a has a kereszt�vig borv�r�sek. Az �kfark� amandina �tlagos m�rete 16-17 cm.

Tart�sa

Az �kferk� amandina �ltal�ban b�k�s term�szet� mad�r, de egyes - f�leg id�sebb - p�ld�nyok agressz�vek is lehetnek, ez�rt n�la gy�ng�bb madarakkal ink�bb ne tartsuk egy�tt, k�l�n�sen kisebb kalitk�ban.

Etet�s-itat�s

A fi�kanevel�shez a szok�sos l�gyeles�g mellett sz�ks�ges lisztkukac etet�se is.

 

Term�szetes �l�hely�n az �kfark� amandina f�magvakkal t�pl�lkozik

 

Gondoz�s

Vigy�zzunk, nehogy t�l kor�n elv�lasszuk �ket a sz�l�kt�l! Az �kfark� amandina meglehet�sen sok�ig eteti fi�k�it a kirep�l�s ut�n is, ez�rt felt�tlen�l v�rjuk ki, am�g a fiatalok biztons�gosan k�pesek egyed�l is t�pl�lkozni.

Meg kell eml�teni, hogy nem minden �kfark� amandinap�r j� ut�dnevel�, ez�rt nem ritka, hogy egyes teny�szt�k ig�nybe veszik a jap�n sir�lykapintyet, mint kit�n� dajkamadarat. Ilyen esetben fokozott figyelmet kell ford�tani arra, hogy a dajkamad�r ne fogjon id� el�tt �jabb k�lt�shez �s ne hanyagolja el mostohafiai etet�s�t, mert ez�ltal esetleg azokat �hhal�l fenyegetheti. Tan�csos ilyen esetben kirep�l�s ut�n a f�szekod�t leemelni.

 

A fiatal madarak kb. 3 hetesen rep�lnek ki el�sz�r a f�szekb�l, �s tov�bbi 21 nap ut�n v�lnak teljesen �n�ll�v�

 

Szapor�t�s

A szakirodalom szerint az �kfark� amandina k�nnyen k�lt� faj, azonban a teny�szt�k a z�rt f�szekod� haszn�lat�t aj�nlj�k. Hacsak nem musz�j, ne ellen�rizz�k a k�lt�st! A 3-6 toj�sb�l an�lk�l is kikel a fi�ka k�r�lbel�l 14 nap kotl�si id� ut�n. A kikel�s t�ny�t a f�l�nkkel is meg�llap�thatjuk, mert a fi�k�k jellegzetes hangok k�s�ret�ben k�rik az etet�st.

 

Latin neve: Poephila Acuticauda

Angol elnevez�s: Long-tailed Finch

N�met elnevez�s: Spitzschwanzamadinen